Bár minden jó nekem ahogy van, de ismertek, többször jött már rám az a változtathatnék. :D Nos, most is ez van, csak tripla adagban, ami azt jelenti, ha összejön, akkor óriási különbségek lesznek. ♥ Semmit sem garantálok, azt pedig végképp nem, hogy belátható időn belül kész lesz. X D Tudjátok, a tanulás és a szalagavató... De nem szeretnék mentegetőzni. (: Igazából durr-bele, csináljuk féleképpen szerettem volna ezt összehozni, ami persze lehetetlen. :P Pedig ezt az új részt is akkor szerettem volna feltenni :$ De azután rájöttem, hogy ez így nem lesz jó, mert mi van, ha csak 1-2 hét múlva jön össze? :P A dizit viszont csakazértis akkorra tartogatom. ♥ Bocsi a sok-sok szövegelésért, és azért, hogy gyakorlatilag semmit nem árultam el, de meglepi. :P És most nem az elejét teszem be. Ne kérdezzétek miért. Csak. :D
"Tíz évig én is így hittem, de mindigis reméltem, hogy nincs igazam. Biztos voltam benne, hogy soha többé nem láthatom őt. Ezért öltem meg a férjedet. Elvette tőlem azt akit szerettem. Ennek hatására meghaltam, és bár sohasem illettem az emberi világba, abban a pillanatban teljesen ki lettem taszítva onnan. Minden megváltozott. Semmi sem volt többé, amit ismertem. Előttem egyedül a feketeség terjengett. Ő tehetett az egészről. Elég forrófejű voltam akkoriban. -újabb mosoly." Többi >>
Legalább három részletben írtam meg most ezt a darabot, mert mindig amikor elkezdtem írni, akkor megzavartak. XD De, végre összejött most ez. (: A következőt is elkezdtem már, pontosan ott tervezem folytatni, ahol ez végződik. ;D
"Karen elért a szomszédos kisvárosban lévő házához. A máskor fél óráig is tartó utat tíz perc alatt tette meg az adrenalin hatására. Az anyósülésen egy fakarót tartott, a biztonság kedvéért. Leállította az autót, és megállt egy pillanatra. Ebben a szörnyű másodpercben azt hitte, hogy nem képes ezt véghezvinni. Ez után viszont csak még jobban biztos lett magában. Kiszállt a járműből, és büszkén kihúzta magát." Tovább >>
Újra írtam folytatást. (: Remélem a házik, és kötelező olvasmányok mellett is van időtök elolvasni a ficemet. :$ Ha igen, akkor örömhírrel szolgálhatok. :D A következő pár részt izgalmasnak próbálom megírni. :P (Ha nem sikerül lécci ne írjátok meg. Hagyjatok abban a hitemben, hogy meg tudtam csinálni.^^ Köszi X D)
"Karen Mud mindent alaposan eltervezett, de még így is verejtékezett az idegességtől. Hiába ölt már vámpírt, minden alkalommal idegesség futott át rajta. Ha mégsem úgy történik minden ahogy kéne, számára halálos kimenetelű lehet a találkozás. Ha egyetlen apró hiba becsúszik, ha nem vesz valamit számításba. Akár egy különleges képességet, akár egy segítő kezet... A férje beleesett ebbe a hibába." Tovább >>
Megint újabb videó. (:
Ennek most sztorija is van, ami volt akinek nem jött le, ezért leírom . X D
Szóval, Stefan úgy gondolja hogy Damonban nincs semmi emberség, és megöli. Elena Damon jó oldalára elmékszik vissza, és megkéri Bonniet, hogy hozza vissza az életbe a féfit. (:
Már napok óta semmi kedvem nem volt írni, de tegnap újra rámjött az alkotási őrület, így megkapjátok a folytatást. (: Remélem még mindenki emlékezik Karen Mud-ra. Aki nem, az itt felfrissítheti az emlékeit. :P Csak azután olvassátok a mostani részt, lécci. *-*
"-Beszélhetnénk négy szem közt? -kérdezte meg Damont a seriff.
-Még találkozunk. -mondta sokat sejetően Jeremy a férfi felé, de magára hagyta a nővel. Az várt egy keveset, hogy biztosan hallótávolságon kívül tudja a fiút.
-Holnap délután egy különleges vendég fog érkezni a városba. Sokat tud a vámpírokról, és nagy segítségünkre lehet. A férje is ezzel foglalkozott, amíg tíz éve egy ilyen fenevad nem ölte meg. A neve Karen Mud." Tovább >>
Újabb videót hoztam nektek. :) Ezt a darabot konkrétan most hetedik próbálkozásra tudtam csak feltölteni, mert olyan 50%-os feltöltésnél mindig leállt. -.-" De végre fent van, és megnézhetitek. (: Lettek benne apróbb hibák, amiket csak most így YT-on vettem észre, de a kudarcsorozat után semmi kedvem kijavítani őket. :S Szerintem érthető okokból. X D
Nos, most azt hiszem méltán lehetek büszke magamra, mert csupán egy nap kihagyás után itt az új részlet. :D Egyébként gondolkoztam a fanfic jövöjén, az egyik ötletem az volt, hogy befejezem, írok neki valami ütős véget, és ennyi, de annyira hozzánőtt a szívemhez, hogy nem tudom, hogy menne-e. :P A másik gondolat meglepi, lehet hogy majd megvalósítom. X D Egyébként nagyon érdekelne, hogy körülbelül hányan olvassák az irományomat. :$ Mert azt persze látom, hogy egész sokan jöttök nap mint nap (kösziköszi<3) de hogy ebből hányan olvasnak, arról fogalmam sincs. Ha egy rövid kommentet hagynátok itt néha, annak iszonyatosan örülnék. :$
"Jeremy a Salvatore ház előtt megtorpant. Megállt a küszöbön, és várt egy pillanatot, mielőtt belépett volna. Érezte, hogy indulatból cselekszik, de nem tudott uralkodni magán.
-Damon? -ordította el magát.
-Szia Jeremy. -hallotta meg Stefan hangát.
-Ő is itt van? -kérdezte, de gyűlöletét nem tudta leplezni. Stefan nem csodálkozott, megszokta már, hogy a bátyját nem sokan kedvelik.
-Most mit tett? -kérdezte." Tovább >>
Megírtam a soron következő részt, és már tervben van a folytatás is. (: Viszont sajna az 'előregyártott' ötleteim kezdenek kifogyni, úgyhogy lassan újra kéne jönnie az ihletnek. x) Egyenlőre ez titeket nem érint, hiszen még legalább két frissítésnyi szöveget már megalkottam a fejemben, már 'csak' le kell írni őket. :D
"-Szia! Jól láttam, hogy Chloeval beszélgettél az előbb?
-Jeremy? -próbált időt nyerni Elena, de a fiú szúrós tekintetéből kiolvasta, hogy ezzel nem ment sokra.
-Hozzám az utóbbi napokban alig szólt egy-két szót, folyton egyedül volt, és láthatólag nagyon zavarta valami. Veled pedig leáll beszélgetni.
-Az utóbbi napokban? -Elena mintha megvilágosodott volna. Látszott is az arcán, hogy nagy titokra jött rá." Tovább >>
Újabb fanvideóval készültem nektek, ezt is én kreáltam, szóval nem lehúzni. :'D Kipróbáltam pár új effektet, remélem tetszik majd nektek. :$ A videó Damon visszaemlékezése Katherine-re. :)
AJÁNLOM AZ OLDALT
