-Nem saját szándékából halt meg. -üvöltötte felé. Megkerülte a lányt, és meghúzta a haját. Jól esett neki annak a szenvedése.
-Ígyis-úgyis meghalt volna. Igaz, így nem jött vissza vámpírként, mint ahogy tervezte. Neked egy szót sem szólt róla, igaz? -kaján vigyor az arcán.
-Ő sohasem lett volna az. - újra visszalépett, és farkasszemet nézett a lánnyal.
-Nem?
-Hazudsz. -ennek a szónak a hatására Chloe összeszedte az erejét, és arcon köpte fogvatartóját.
-Nem szokásom hazudozni. -ennek a tettnek viszont meglett az eredménye. Karen fakarót döfött Chloe térdébe, és jó erősen megforgatta abban. A lány majd' szétrobbant a fájdalomtól, de egyetlen hangot sem adott ki.
-Ezzel nem teszed meg nem történtté. Tíz éve azt tettem, amit most te akarnál vele tenni. Nincs igazam? Egy egész évtizedet töltöttél el azzal, hogy bosszút forraltál, rengeteg időt pazaroltál el az életedből olyan valakire, aki nem érdemelte meg. -Karen megtörte hallgatta őt.
-Honnan tudod?
-Csak egy adagnyi vámpírvért szerzett. Egyedül szeretett volna átváltozni.
-Miért ölted meg? -Karen látszólag nem bírt többet elviselni. Könnyei már patakoztak.
-De hisz tudod, nem?
-Nem, nem tudom. Épp most világítottál rá arra, hogy valaki olyanra pazaroltam mindnemet, akire nem kellett volna. Akinek nem voltam fontos. Te nem ugyanezt tetted? Megölt, otthagyott téged, nem? Csak egy játék voltál a számára. Sosem keresett téged. Nem gondolt rád. Továbblépett, elfelejtett.
-Jól esett visszaadni ezt, igaz?
-Nincs igazam?
-Tíz évig én is így hittem, de mindigis reméltem, hogy nincs igazam. Biztos voltam benne, hogy soha többé nem láthatom őt. Ezért öltem meg a férjedet. Elvette tőlem azt akit szerettem. Ennek hatására meghaltam, és bár sohasem illettem az emberi világba, abban a pillanatban teljesen ki lettem taszítva onnan. Minden megváltozott. Semmi sem volt többé, amit ismertem. Előttem egyedül a feketeség terjengett. Ő tehetett az egészről. Elég forrófejű voltam akkoriban. -újabb mosoly.
-Jut eszembe. -mondta Karen, és lekapta Chloe ujjáról a gyűrűjét.
-Erre már nem lesz szükséged.
-Tőle lested ezt a taktikát, igaz? -ő is elvette Damontól.
-Igen, elvette. Valaki viszont visszalopta. Ezúttal nem lesz ilyen hiba. -jelentette ki. Chloe örült, hogy épp kedve volt felvenni ezt a ronda gyűrűt. Nehezen tudta csak megállni, hogy ne nézzen a köldöke felé, ahol az igazi védelmező ékszer csillogott.
-Majd meglátjuk.
-Ennek nem sok féle kimenetele lehet, et te is tudod. -mondta ki a végszót, és Chloe másik térdébe is belenyomott egy karót, majd kisétált a helységből, gondosan rázárva a rabra az ajtót.