-Beszélhetnénk négy szem közt? -kérdezte meg Damont a seriff.
-Még találkozunk. -mondta sokat sejetően Jeremy a férfi felé, de magára hagyta a nővel. Az várt egy keveset, hogy biztosan hallótávolságon kívül tudja a fiút.
-Holnap délután egy különleges vendég fog érkezni a városba. Sokat tud a vámpírokról, és nagy segítségünkre lehet. A férje is ezzel foglalkozott, amíg tíz éve egy ilyen fenevad nem ölte meg. A neve Karen Mud. Sokat meséltem neki a mi módszereinkről, de leginkább veled szeretne találkozni. Elmondtam neki a hőstetteid történetét, és nagyon tetszett neki mind.
-Karen Mud? -a név neki sokkal többet mondott, mint annak idején Chloenak.
-Igen. Talán hallottál róla?
-A férjével tényleg egy vámpír végzett? -lehetetlen. Ezzel újabb rejtély tárult elé.
-Azt hallottam, hogy igen. Szörnyű tragédia volt. Már szinte biztosan el tudták volna pusztítani a vámpírt, amikor egy helyi lány a segítségére sietett. Mindannyian tudjuk, hogy mekkora befolyással tudnak lenni ezek a lények az emberi agyra. A lányt soha többé nem látták. Valószínűleg miután kiszabadította őt, eltette láb alól, hiszen már nem volt rá szüksége. Pár nappal később pedig végzett William Muddal, a vámpírvadászok fejével.
-Szörnyű lehetett. Amikor már azt hitték, hogy sikerült elkapni... -mondta, de közben teljesen máson járt az esze. A vámpír akit majdnem megöltek, az ő volt. A lány is stimmelt, egyedül Chloe lehetett az. De vajon ki ölte meg a férfit? Ő nem ment vissza azután, hogy végzett Chloeval. Nem volt miért visszamennie. Csak fájdalmat okozott volna magának azzal, ő pedig nem volt annyira önmarcangoló típus. Mégis, időről időre fel-feltűnt a lány képe a gondolatai között, és olyankor mindig azt kívánta, hogy bár ne ment volna a környékére sem annak a falunak. Ha nem ismerte volna meg, akkor még mindig élne... Most tíz évvel később pedig újra látta, és az ezalatt felgyülemlett bűntudat helyébe lassan beletörődés és remény került.
-Damon?
-Tessék? -talán egy kicsit elkalandoztak a gondolatai...
-Holnap négy órakor tudsz vele találkozni? Egy csöndes eldugottabb helyen szeretne veled beszélni, érthető okokból. Ezekről a dolgokról senkinek nem szabad hallania. Talán itt jó lesz?
-Persze. Már nagyon várom, hogy többet tudjak meg róla.
-Köszönöm, hogy beszélsz vele.
-Bármit megtennék a város biztonságáért. -mondta egy mosollyal a seriff felé.
-Tudtam, hogy benned bízhatok. -ezzel elbúcsúztak. A seriff elment, Damon pedig elhatározta, hogy felkeresi Chloet, és megkérdezi, hogy mi történt az említett férfivel.
-Érdekes történet. -hallotta a háta mögül.
-Jeremy?
-Meglepetés. Nem gondoltad ugye komolyan, hogy kihagyok egy ilyen beszélgetést? Sokat tudtam meg belőle, de ezzel csak mégtöbb kérdésem lett. Szerintem van arra időnk, hogy mind megválaszold. -mondta óriási vigyorral az arcán.